A viharos hétvége csapatunk jó részét elragadta, plusz az asszonyok és lányok is követelték jussukat - így először (és utoljára) fordult elő sárga-kék futtballbirodalmunk életében, hogy kevesebben kellett volna kiállnunk, ráadásul egy mezei (hihi) kapussal. A volna szerencsére volna maradt, mert beugró kapusunk nagyon nem akart beugrani, hanem inkább megkérte a számára ismerősnek tűnő Tamást, aki az előttünk levő meccsen védett (két osztállyal feljebb.....), hogy ugyan álljon már be hozzánk kicsit. Tamás jófej volt, így ismeretlenül is szívesen beállt, és mint kiderült védeni is tud. (Egyetlen komoly hiányossága talán az volt, hogy nem ismerte a bocsbazdmeget, de hát senki nem tökéletes, ugye.) Így csere nélkül ugyan, de legalább teljes létszámban tudtunk felállni, sorainkban Titusszal, aki bár csapatunk alapító tagja, régi motoros, és megbízható labdarúgó, saját bevallása szerint évek óta nem játszott......
Az első gólt én nem is láttam, mert mi jöttünk bedobással a saját térfelünkről, én meg épp a másik kapu előtt kerestem a számomra kijelölt pozíciót, amit meg szerettem volna fogni, úgyhogy csak arra figyeltem fel, hogy Pityi bazdmegol kettőt, Titusz meg szabadkozik........ 0-1. Ezért a bakiért külön kár volt egyébként, mert Tituszunk egyáltalán nem volt megszeppenve, sőt jól és határozottan játszott (bár egy kis szükséges keménység még hiányzott, de az megjön hamar úgyis). A második gólt már láttam, de nem emlékszem rá (0-2), csak arra, hogy nem sokkal később egy kapu előtti kavarodásban valahogy elém került a labda, és a már fekvő kapus mellett az érkező Titusz elé passzoltam, aki korábbi hibáját jóvátéve visszahozta a meccsbe csapatunkat. 1-2. Az ellenfél érezte a nyomást, ezért gyorsan rúgtak még egy gólt, így újfent meccsen kívül helyeztek minket. 1-3. Mi persze rögvest visszakúsztunk a pályára: saját térfelünk közepéről Misi rúgta fel nekem laposan a labdát, annyira jó passz volt, hogy gondoltam már ráfordulok baszki, de aztán láttam, hogy Misi gyorsvonatként robog át a felezővonalon, úgyhogy visszagurítottam neki, és tízről nagyon szépen bekúrta a bal alsóba. 2-3. Eztán még rohamoztunk sokat, én fejeltem egy kapufát, Titusz lőtt egy távolit, amit kitolt a kapus, Pityi is lőtt egy középtávolit, amit kitolt a kapus - szóval megint domináltak az oroszlánerények, ami megint csak ahhoz volt elég, hogy egy góllal szopjunk ki, idén negyedszer.......
Amúgy a körülményekhez képest teljesen jók voltunk, egész jól bírtuk tüdővel (a hideg idő sokat segített), és még lábbal is, jók voltak a feldobott labdák (Tamás feldobó-edzést fog tartani Gellértnek), néha passzolgatni is sikerült, az ellenfél is korrekt volt, és nem mellékesen végigküzdöttük az egész meccset. Úgyhogy semmi mást nem kívánok fiainknak, mint még sok ilyen vereséget!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
